Tanulásszervező programok használata

Az edu2.0-ás felületbe egyszerűbb regisztrálni és belépni, viszont nehezebb megtalálni benne a keresett tananyagot, mint a wikispaces-nél. "Feladatok", "Tananyagok", "Foglalkozások": ezek számomra hasonló jelentéssel bírnak, ezért át kellett néznem őket ahhoz, hogy megtaláljam például, hogy hova van feltöltve az óra tematikája, tehát szerintem felesleges ennyiféle menüpont ebbe a rendszerbe. A wikispaces ebből a szempontból sokkal átláthatóbb, egyszerűbb. A wikispaces-nél ikonok segítenek, hogy milyen tartalmat akarunk feltölteni, külön menüpont van a beadandókra, projektekre, eseményekre is. Hasonlít a Facebook-hoz, ezért is lehet könnyebb a kezelhetősége sokak számára.
Én az edu2.0-ás felületet úgy használnám a tanulás támogatására, hogy a Feladatok menüpontba tenném a házi feladatokat és az órán átvett feladatokat is, a Tananyagokba az értékelési szempontokat tartalmazó dokumentumot, a Hírek-nél pedig közölném a tanulókkal az aktualitásokat.

Reflexió szófelhővel

Mikrotanításom április 14-én volt, és a wevideo alkalmazás ismertetése volt a feladatom. A tanításról videófelvétel is készült, ami otthon visszanézve sok tanulságot tartalmazott. Egyrészt arra jöttem rá, hogy határozottabbnak és hangosabbnak kéne lennem, mert a diákok az órán szerintem nem mindig értették, mit kell csinálni, és sokszor kellett odamennem segítséget nyújtani nekik.
Nagyon izgultam a tanítás alatt, hogy vajon bele fogok-e férni az időkeretbe, mert nagyon sok mindent kellett megmutatni és láttam a többieken, hogy nekik elég nehéz a feladat, mivel sosem vágtak még videót. Mellesleg nekem sem volt olyan könnyű megtanulni, egy teljes napot töltöttem el a szoftverrel, mire magabiztosan tudtam használni. Külön kihívást jelentett számomra az, hogy volt egy késő, akivel az elejéről kellett kezdeni a tanítást, de végül nagyjából sikerült megmutatni neki, hogyan működik ez a program.
Nagyon örültem neki, mikor láttam, hogy nézik a diákok az előzetes, félkész videókat, illetve amikor próbálgatták a hangokat, hogy melyiket tegyék majd a képek alá. Ez egy kicsit feldobta a hangulatot és én is próbáltam bátorítani őket, mert ez nem volt egy könnyű témakör. Az utolsó feladatom az lett volna az óraterv szerint, hogy megnézünk pár videót közösen, de végül erre nem volt elég idő, ezt sajnálom csak, mert kíváncsi lettem volna rájuk.
Végezetül íme szófelhőm, amit a tanításommal kapcsolatosan készítettem:

Kilépő kártya

Érzés: Elveszettség érzése, mert túl gyors volt az első mikrotanítás.
Kérdés: Vajon használják ezeket az alkalmazásokat az iskolákban?
Megjegyzés: Számomra mindkét oldal megismerése több időt vett igénybe, mint amennyit elsőre gondoltam.

Digitális történelem

Ebben a videóban Horthy Miklós feleségének, Purgly Magdolnának a bőrébe bújva mesélem el élete történetét.

Quizlet

Nekem nagyon tetszik ez az oldal, mert könnyen lehet tanulni rajta, de én főleg évszámokra használom, és csináltam is egyet, nézzétek:

Digitális tananyag

Készítettem egy digitális tananyagot a SMART Notebook oktatói szoftver segítségével, íme a link, tekintsétek meg:

https://drive.google.com/open?id=0B_W3-tj5uRDwUEVrRjljMFJKMzA

Időszalag

A Timetoast használata során meglepett, hogy mennyire kinagyítja az egyes elemeket a program, amint rákattintok az egyik eseményre, így a teljes kép látszik, amit feltöltöttem. Zavart viszont az, hogy nem lehet az időszalagot széthúzni vagy összezsugorítani, esetleg mozgatni, pedig szerintem úgy érdekesebb lenne ez az alkalmazás. Az oldalnak köszönhetően megtudtam, hogy milyen filmeket készített a Marvel az utóbbi 16 évben, ez már eddig is érdekelt. Felmerült bennem viszont az a kérdés, hogy vajon mennyire hasznos ez az oldal, lehetne-e szemléltetőeszközként használni például az óráimon. A válasz egyszerű: lehet, magam is készíthetek kronológiát bármely órámhoz, de ez elég sok időt venne igénybe, tehát csak akkor használnám, ha olyan speciális idővonalat kell készítenem, ami nem található meg egyik tankönyvben vagy atlaszban sem.

Fogalomtérkép

Készítettem egy fogalomtérképet a mindmeister segítségével a Google alkalmazásokról. Első szinten vannak az applikációk nevei, második szinten a leírásuk, harmadik szinten pedig egyéb attribútumaik szerepelnek.

Google alkalmazások by Bettina Tarin

Ezt az oldalt akkor könnyű használni, ha előtte már kitaláltuk, mi merre van, mert a gombok és ábrák számomra nem elég kifejezőek. Örültem neki, hogy volt szó erről az órán, így sokkal gyorsabban tudtam elvégezni a feladatomat. Hasznosnak bizonyult számomra az is, hogy megtaláltam, hogyan lehet beágyazni a térképemet a blogomba, így sokkal látványosabb a bejegyzésem.
(Egyébként aki szeretné külön ablakban megnyitni, annak itt a link: https://www.mindmeister.com/668751137 )
Nagyon tetszik ez a program, könnyen és gyorsan létre tudok vele hozni fogalomtérképeket bármilyen témáról, és formázni is könnyű, maximum egy kicsit aprólékos, mert sokat kell kattintani, de abszolút megéri, mert nagyon szép térképeket lehet vele elkészíteni. Kár, hogy csak maximum hármat támogat az ingyenes alkalmazás.

Google Tour Builder

Készítettem egy virtuális kirándulást a Google Tour Builder segítségével, melynek témája Vlad Tepes, alias Drakula havasalföldi fejedelem földi pályafutásának végigkövetése. Az alábbi linken tekinthetitek meg a virtuális kirándulást:
https://tourbuilder.withgoogle.com/builder#play/ahJzfmd3ZWItdG91cmJ1aWxkZXJyEQsSBFRvdXIYgICAk9XJoQkM
Segesváron kezdünk, itt született ugyanis Vlad 1431-ben. Segesvár Erdélyben található, a mai Románia területén. A 12. században alapították a II. Géza magyar király által betelepített szászok, azóta lett ez a város a központjuk. Eredetileg 14 bástyája volt, mára 9 maradt fenn. Legnagyobb tornya az óratorony, ami a 14. században épült. Található még itt templom és kolostor is.
A következő állomás a Poienari vár, ami a Kárpátok lábánál fekszik, a hozzá legközelebb eső város pedig Arefu. A 13. században épült, újjáépítését pedig a fejedelem rendelte el trónra kerülése után. Ez lett az egyik fő lakhelye, egészen 1462-ig, amikor is a törökök elfoglalták a várat, neki pedig el kellett menekülnie. A várat a 16. századtól nem használták többé, és az időjárás erősen megrongálta.
Következő állomásunk, a törcsvári kastély a hiedelemmel ellentétben nem Drakula fő lakhelye volt, hanem csak pár napig időzött itt, miközben a török sereg elől menekült 1462-ben Havasalföldről Erdélybe. A várat I. Lajos magyar király emeltette, ami később az erdélyi fejedelmeké lett, de közben a havasalföldi vajdák hűbérbirtoka is volt néhányszor.
1462-ben Mátyás király elfogatta Vladot, aki hiába kért tőle segítséget a török ellen, Mátyás börtönbe zárta őt, mert cselt sejtett. Raboskodása vagy a budai várban vagy a visegrádi alsóvárban volt, egészen 1476-ig, amikor is Mátyás elengedte, és Erdélybe vonult vissza.
Utolsó állomásaink a fejedelem végső nyughelyét próbálják feltárni, sírjának pontos helyszíne ugyanis vitatott. A legenda szerint a romániai Snagov város szigetének kolostorában van eltemetve, viszont az újabb kutatások azt támasztották alá, hogy sírja a Comana kolostorban lehet, amit a fejedelem alapított 1461-ben, és amit Radu havasalföldi fejedelem épített újjá 1589-ben.

A szoftvert nem volt nehéz használni, hamar rájöttem, mi hol található, de volt, hogy rá kellett keresnem a helyekre wikipédián, mert csak a román név volt feltüntetve a térképen, és rá kellett jönnöm, melyiket jelöljem be. Amikor megláttam a végeredményt, egy elég kusza túra jött ki, mert időrendi sorrendbe állítottam az állomásokat, nem hely szerint egymáshoz viszonyítva. Rájöttem arra is (egy keresés után), hogy ezt a szoftvert nem lehet beágyazva megjeleníteni egy blogban, amit sajnáltam, mert szerintem látványos lett volna.

Óraterv sablon

Ezt a bejegyzést órán csináltuk,  tanár segítségével. Meglepett, hogy milyen egyszerű használni a beágyazás funkciót a bloggerben, nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyű lesz. Egyedül a szélesség-hosszúság beállítása nem világos számomra még mindig, ezt még gyakorolnom kéne.

Digitális tananyag

A választott témám: Magyarország társadalma a két világháború közötti időszakban. Ez a téma ugyan kevéssé köthető a szokásos tanmenetbe, hiszen nem a korszak politikai változásairól szól, viszont szerintem fontos alkalmanként szót ejteni az épp tanult kor társadalmáról is. Három oldalon kerestem témámhoz tananyagot: a sulinet tudásbázisában, a videótanár.hu oldalon, illetve a zanza.tv-n. Mindegyik oldal másféle tananyagot biztosít: első cikkeket, forrásokat, tesztfeladatokat tartalmaz, a második egy videó és egy teszt segítségével tanít, míg a harmadik egy videó, mely összefoglalja a történteket a korszakban.

A zanzán a Magyarország a két világháború között című témakör alatt az Életmód és társadalom a két világháború között Magyarországon címmel találtam egy videót. Ebben elmagyarázzák, milyen társadalmi rétegek voltak a húszas években, és milyen fogalmak kapcsolódnak ezekhez, mint például a numerus clausus törvény. Felsorolja, hogy milyen rétegek milyen foglalkozásokat műveltek, mennyit kerestek havonta, kik laktak a fővárosban és kik vidéken, stb. Ez a videó tehát nem politikatörténeti, hanem társadalomtörténeti szempontból mutatja be a korszakot. Én úgy tudnám elképzelni, hogy azok a diákok, akik kifejezetten érdeklődnek eziránt a korszak iránt, azok fogják megnézni ezt a videót, hiszen alapórán nem tanítják ennyire részletesen a kor társadalmi jellemzőit. Órába tehát nem tudnám elképzelni, hogyan lehetne beépíteni ezt a tartalmat, viszont szívesen ajánlanám tanítványaimnak, akiket esetleg érdekel. Előnye a videónak, hogy össze lehet hasonlítani a mai társadalommal az akkorit, és következtetéseket lehet levonni. Viszont ha nincs előzetes tudomása a korszakról a diáknak, én azt ajánlanám, hogy előbb mindenképpen nézze meg a korszakot összefoglaló, Magyarország története 1918-20 illetve A bethleni konszolidáció című videókat az oldalon.

A videótanár oldalon konkrétan a két világháború közötti társadalomról nem találtam fenn videót, ezért kettőt néztem meg, ami ehhez a korszakhoz kapcsolódik: egyik Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai és következményei, másik pedig a Horthy-korszak jellegzetességei címmel van fenn. A videóban egy tanár magyarázza el az eseményeket 10-20 percben, tehát ez nem olyan rövid, mint a zanza.tv, és nem is igazán van szó benne társadalomról. A videók eseménytörténetet mondanak el, olyasmit, ami a tankönyvben is szerepel, maximum nem ilyen részletesen. A keresőnél vettem észre, hogy 5-8. osztályig lehet csak keresni a tananyagok között, ez viszont zavaró volt, mert lehet, hogy emiatt nem szerepelt külön témakörként a két világháború közötti Magyarország társadalma. A tanár előadásmódja sem volt a legjobb, szerintem túl monoton és hangsúlyos volt a hangszíne, ami lehet, hogy egy 14 évesnek megfelelő, engem viszont zavart. Én a tananyag megjelenítésében ezért elsősorban az előadót változtatnám meg, illetve nem prezentációt készítenék, hanem olyan videót, mint  a zanzán, és a képernyőn maximum a fontos neveket, évszámokat, fogalmakat jeleníteném meg, de egyébként hangalámondással mesélném el a korszak történéseit, kiegészítve a társadalomtörténettel.

A sulinet tudásbázisában Magyarország politikai és szellemi élete a két világháború közötti években címmel találtam a témámhoz kapcsolódó cikkeket. Ez tehát egyesíti az előző két oldal tartalmát, hiszen itt van szó politikatörténetről és társadalomtörténetről is. Ezalatt a témakör alatt forrásrészletek voltak különböző tartalmakból: volt szakirodalmi részlet Szekfű Gyula könyvéből, szépirodalomi részlet Szabó Dezső tollából, Klebelsberg Kúnó szavaiból részletek, ellenzéki pártprogramok, illetve van egy cikk az oktatási rendszerről is. Módszertani ajánlás is szerepel, melyben irodalmi művek elemzését szorgalmazzák. Nekem az tetszett ebben az oldalban, hogy sok forrást tartalmazott, viszont az volt a hátránya, hogy kevés konkrétumot láttam: nem volt benne konkrét, egybe leírt eseménytörténet. Ez tehát akkor jön jól, ha már tudják az alaptörténéseket a diákok, és csak tudásuk kiszélesítését kívánjuk elérni. Ezért leginkább egy forráselemző órán használnám ezt az oldalt.

Digitális kompetencia

A Nemzeti Alaptanterv ide vonatkozó passzusa először ismerteti, mi is az a digitális kompetencia: ez tulajdonképpen az információs technológiák használatát jelenti, amihez szükségesek bizonyos készségek, mint például az információkeresés, azonosítás, tárolás, előállítás, illetve megosztás. Ezután részletesen ismerteti a szükséges képességeket, attitűdöket: ide tartozik például a főbb számítógépes alkalmazások ismerete, az információk összegyűjtése és kritikus alkalmazása is. A tanulónak tudnia kell, miként alkalmazhatóak ezek az IKT-s eszközök innovatív módon, illetve ismernie kell az etikai elveket és jogi kereteket internetezéskor, szoftverek felhasználásakor. Ennek a kompetenciának a fejlesztését segítheti a közösségekben való részvétel, legyen az kulturális, szakmai vagy társadalmi. Így az IKT-s eszközök alkalmazása az iskolákban is egyfajta fejlesztési módja ennek a digitális kompetenciának.
Történelem órán az IKT alkalmazása szerintem a következő tevékenységek révén érhető el: prezentációk, grafikonok, táblázatok készítése, interneten történelmi tárgyú online archívumok, törvénytárak nézegetése, anyaggyűjtés kulcsszavak alapján, csoportmunkában adatfeldolgozás, újságszerkesztés, különböző hasznos oldalak bemutatása, mint például az online tesztkészítésre használatos Quizlet, Socrative, illetve Redmenta.
Angol órán az IKT alkalmazására példák: internetes tanulócsoportok létrehozása (Wikispace, MEP, Edmodo), Quizlet feladatok szótanulásra, TED előadások hallgatása, digitális újságok, hírportálok olvasása (BBC, The Guardian), angol nyelvű filmkritika illetve könyvkritika írása.

A kurzus elméleti háttere

Ebben a bejegyzésben Takács Anita: A felnőtt, mint digitális állampolgár című tanulmányát szeretném először ismertetni, illetve reflektálnék is rá bizonyos helyeken. Ez a tanulmány azokról az emberekről szól, akik felnőttként csöppentek bele a digitális technológiák világába, és arról, hogy hogyan boldogulnak ezek között az új körülmények között. Vannak, akiknek fontos az önképzés vagy a munkahely megtartása miatt, vagy egy új munkahely megszerzése miatt, de vannak olyanok is, akik kíváncsiak, mit nyújthatnak ezek a technológiák.
A tanulmány fontos eleme az életen át tartó tanulás, mint életcél, IKT-s elemek segítségével. A magyarországi stratégia szerint az életen át tartó tanulás célja felzárkózni a fejlett országokhoz, javítani az ország gazdasági helyzetén, az oktatás feltételein és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatottságán, és fejleszteni a képzési intézmény- és eszközrendszert. Azoknak az intézményeknek, melyek biztosítják ezt a fajta tanulást, együtt kell működniük a stratégia szerint. Mindezek megtalálhatók a Memorandum az egész életen át tartó tanulásról című összeállításban.
Egy másik dokumentum, melyet a szerző említ, Nagy reformkönyv címen fut, amely az oktatásról szól. Eszerint a felnőttek egy része szakképzettség megszerzése nélkül hagyja el az iskolát, és ez felelős a későbbiekben a kudarcokért. Főként az idegen nyelvi és a digitális kulcskompetenciák fejlesztése érdekében ezért tanfolyamokat indítanak "A tudásod a jövőd" pályázati programcím alatt.
A Digitális Megújulás Cselekvési Terv, melyet az infokommunikációért felelős államtitkár adott ki még 2010-ben, szeretné felszámolni a digitális szakadékot a lemaradók és az aktív internethasználók között.Viszont ez az ötlet, hogy felszámoljuk az egyenlőtlenséget, hiábavaló, amíg a hátrányos helyzetben lévők életkörülményeik fenntartásáért küzdenek mindennap. Számukra tehát irreleváns a digitális kompetencia fejlesztése. Arra viszont nem adott választ a tanulmány, hogyan lehetne ezen a helyzeten javítani.
Ezek után a tanulmány rátér a felnőttek oktatására, amit andragógiának neveznek. A felnőttoktatás létrejöhet iskolai kereteken belül illetve kívül is, a hangsúly a tanuló önállóságán van. A felnőttképzés, ahogyan a közoktatás is, valamilyen kompetencia elsajátításában segít. A digitális műveltség kompetenciájának megszerzése egyelőre csak önálló tanulás során valósítható meg Magyarországon. De ennek az intézményesítésére számos ötletet hoz fel a szerző: lehetnének például felnőttképzésekbe beleépített kurzusok ebben a témában, de könyvtárak, művelődési központok és szakkörök segítségét is igénybe lehetne venni. Ezeket az ötleteket én is támogatom, mert úgy hiszem, ezekkel fel lehetne kelteni az érdeklődést e téma iránt.
A felnőtt tanuló tulajdonságairól is sok mindent megtudhatunk: céltudatos, van belső motivációja, de a kudarc elveszi a kezdeti lelkesedését, hiszen fél az alkalmatlanságtól, illetve attól, ha nem látja maga előtt azt a célt, amit el szeretne érni. A szerző szerint a felnőtt munka és család mellett vállalja a továbbtanulást (ami természetesen nem minden esetben van így a valóságban), és a mindennapokban használható tudást részesíti előnyben. Fontosnak tartja továbbá a folyamatos visszajelzést is a motiváció fenntartása érdekében.
Kiegészítésként megjegyezném, hogy szerintem a kudarctól való félelem, a céltalanság, a mindennapok során használható tudás megszerzése és a folyamatos visszajelzés igénye ugyanúgy megjelenik nem felnőtt diákok esetében is.
Az Európai Referenciakeret listája azokat a szükséges kompetenciákat adja meg, melyek elengedhetetlenek a munkavállalás elkezdéséhez és az információs társadalomba való beilleszkedéshez, A listában szerepel a digitális kompetencia, az idegennyelvi kommunikáció, a kulturális tudatosság is, többek között. Definíciót is kapunk a digitális kompetenciáról: ez az információs technológiák használatát jelenti IKT-s eszközök használatán keresztül a munka vagy a szabadidő eltöltése során.
A digitális társadalomban meghatározó viselkedésmintákat, kötelezettségeket Mike Ribble gyűjtötte össze, ezek alkotják a digitális állampolgárságot, többek között például a digitális technológiákhoz való hozzáférés, az interneten keresztül való vásárlás, viselkedési sztenderdek, felhasználói jogok védelme, vagy a felelősség cselekedeteinkért. Ezek jellemzik a tudatos felhasználót a digitális világban. Sajnos a felelősség, a biztonságos internethasználat és a jogvédelem kevésbé van jelen az átlag felhasználó hozzáállásában, ezért véleményem szerint ezen mintákat kellene megmagyarázni, hangsúlyozni az oktatás során.
Végül említésre kerül az elektronikus ügyintézés és szerepe mindennapjaink során, például az ügyfélkapu rendszer, a netbank, a gépjárműbiztosítás, az elektronikus számlafizetés, ami rendkívüli módon megkönnyíti mindennapjainkat és ami által, miután megtanultuk a felületek kezelését, időt spórolhatunk meg.
A szerző célja tehát az, hogy minél többen fejlesszék digitális műveltségüket, amivel én maradéktalanul egyetértek, viszont szerintem nem csak a felnőttképzés, hanem már az alapfokú oktatás során kellene megtenni az első lépéseket e cél megvalósítása felé.

Megtekintett videóm előadója Rab Árpád, címe pedig A diák dolga - kulturális forgatókönyvek. Az előadás a Digitális Pedagógus Konferencia keretein belül hangzott el, még 2015 októberében. Rab Árpád szociológus, antropológus, néprajzi kutató. Előadása a digitális eszközhasználatról és az emberekben a digitális technológia hatására lezajló változásokról szól, humorosan, érdekesen, szemléltetve a mindennapi élet példáival.
Először a kultúráról, mint eszközről esik szó: a kultúra által csökkent az erőszak az emberiség történelme során, megtriplázódott az átlagéletkor. A kulturális bevésődések átíródtak. Felgyorsultak a változások: egyre nagyobb szükségünk lett a nem közelünkben lévő emberekkel való kommunikációra, amit a telefon elégített ki. És amikor a számítógép megjelent, akkor volt egyedül az, hogy egy nagy innovációt minden korosztály megkapott. Eddig ugyanis egy-két generáció használta csak az innovációkat, de a digitális kultúra eszközeit a nyolcvanas években mindenki megkapta, és mindenki a maga válaszait keresi benne. Egyetértek az előadóval, miszerint nem igaz az a közhely, hogy a legfiatalabbak értenének a legjobban a digitális eszközök használatához, azért, mert számukra ez egy üres platform, nincsenek előzményei, és nem kapták meg a szükséges információkat ahhoz, hogyan is használják őket, csak maguktól jönnek rá.
A fiatalok lelki változásokon is átmentek: szükségük van a pozitív visszajelzésekre, és érzékenyen reagálnak arra, ha ezt nem kapják meg. A Facebook olyan tartalmakat közvetít a fiatalok felé, amiket ők szeretnek, ezért nem alakul ki bennük a vitatkozási készség, mások véleményének elfogadása, konfliktuskezelés. Ezt csak fokozza, hogy a digitális kultúra végtelen számú lehetőséget biztosít a párválasztásra, barátok kiválasztására, viszont ennek nagy hátulütője, hogy az első konfliktushelyzetnél kiszállnak a szereplők a kapcsolatból, mert azt gondolják, lehet ennél jobb kapcsolatuk is. Ez hatással van a munkahelyi viselkedésre is: ha kritikát fogalmaz meg valaki velünk szemben, nem fogjuk tudni kezelni, és inkább elkerüljük, ezekkel megoldatlan konfliktusokat generálunk ami feszültséget, stresszt okoz.
Fontos mozzanat a digitális kultúrában a kettősségek szerepe: régi ballépések másokról visszakutathatóak az interneten, viszont az emberek letilthatóak, ki lehet lépni ebből a világból, el lehet zárkózni tőle. Ezután szó esett a mikroidő kihasználásáról is: minden egyes szabad másodpercben a telefonunkhoz nyúlunk, megnézzük a napi híreket, stb. De akik a mikroidőben élnek, azoknak egy mondat elolvasása is túl hosszú és unalmas folyamat, miközben állandóan jön egy új impulzus, ami elvonja az ember figyelmét. A mikroidő, a multitasking, az állandóság-azonnaliság kettőssége folyamatosan jelen van, egymástól elválaszthatatlanok.
Az előadás második fele a digitális kultúra hatásairól, kezelési lehetőségeiről szól.  Az emberek az utóbbi években eltávolodtak a fizikai valóságtól: a telefon szállítja az új információkat hozzánk, digitálisak a fényképeink, könyveink, a pénzünk, nem kell az emberek szemébe nézni, ha rosszat akarunk közölni vele. Mindezekről lemondtunk, pedig az előadó szerint ezeket a fizikai, megfogható dolgokat alapvetően szeretjük.
Az oktatástól olyan problémák megoldását várják el, melyeket nem ő generált. Mivel már minden információhoz azonnal hozzájuthatunk az internet segítségével, a diákok már nem érzik azt, hogy tudniuk kell a tananyagot, mert hiszen bármikor ki tudják keresni. Viszont ezt nem teszik meg mégsem, ennek oka pedig a motiváció hiánya. Minden újdonságot ingyen megkaphatnak, amihez képest az iskolai tananyagok elavultnak tűnnek. Ráadásul manapság már nem rossz dolog butának lenni, mert ha az embernek van pénze, akkor felesleges tanulni, ezt tanulták meg a médiából.
Azt viszont érdemes lenne megnézni az előadó szerint, hogy aki tanul, az miért teszi. Van, aki a diploma miatt, van, aki ki akarja húzni a munkába állás idejét, és van, akit köteleznek rá a szülei. Az online tanfolyamok és változatos képzések miatt ma már nincsen egységes, szabványos tudása az embereknek, ezért a munkaadók és a munkavállalók igényei is teljesen mások lettek, a fiatalok pedig nem értik, hogy az információ nem egyenlő a tudással.
Az előadás végén meg is kapjuk a megoldást az előadótól: amit meg fognak tanulni a fiatalok, az az, hogy hogyan lehet jól kihasználni az IKT-s eszközöket úgy, hogy az hasznossá váljon a munkájuk során is, és ne csak játékként tekintsenek rájuk. Ez az, ami már az elkövetkezendő tizenöt évben létre fog jönni, mivel megtanuljuk kezelni ezeket a digitális innovációkat.
Én szinte mindenben egyetértettem az előadóval, egyvalamit viszont nagyon hiányoltam, mégpedig azt, hogy a digitális technológia lelki hatásaira és a létrejött problémák megoldási javaslataira nem tért ki. Továbbá az sem volt túl részletes, ahogyan az oktatás presztízsét próbálta megvédeni, mert csak pár mondat erejéig tért ki rá, és az sem volt világos teljesen, hogyan is fognak a fiatalok visszatérni a "szabványokhoz", azaz olyan tudásokhoz, melyeket bizonyos oktatási intézményekben lehet megszerezni, mert bizonyos típusú emberek kerülnek ki onnan. Ilyen emberekre lenne ugyanis szükség az előadó szerint a munkaerőpiacon, nem pedig egyéni karriereket kezdőkre, akiknek túl változatos és szerteágazó a tudásuk. Én viszont nem értem teljesen, hogy ez miért is olyan nagy probléma. Szerintem (az előadó gondolatmenetéből kiindulva), ha a munkaadók tényleg annyira ragaszkodnak a szabványokhoz, az azt jelenti, hogy ők maguk nem kezdtek egyéni karrierekbe, vagyis nem fiatalok. Ez pedig lehet hogy most zűrzavart okoz, de húsz év múlva azokból a fiatalokból, akik most egyéni karrierekkel rendelkeznek, munkaadó lesz, ezért teret nyernek az újféle rendszerekben tanult emberek is. Legalábbis akkor, ha, mint ahogy az előadó ismertette, két csoport van: a szabványokban gondolkodó munkaadó és az egyéni karrierekkel rendelkező munkavállaló. Ez viszont szerintem nem ennyire fekete-fehér.